"...narancsos, illetve kávémarcipánnal töltött datolya is szerepelt a édességek sorában."
- olvashatjuk a promenad.hu portálon. A Beszámoló egy szegedi eseményről szó, amelynek a főszereplője ugyan a csokoládé, de ettől még a datolya sem válik mellékszereplővé. A fenti kis idézet azt jelenti, hogy ízletességben, élvezeti értékében egyenrangú társa a csokinak és ez nagyon jól van így. Mármint, hogy így van, az egyszerű tény, az van jól, hogy ezt felismerik a művészi, egyedi édességeket készítő kisebb-nagyobb manufaktúrák, és nem feledkeznek meg a datolyáról, amely a legtermészetesebb kiegészítője és fokozója a csodás ízeknek. Legtermészetesebb - a szó minden értelmében.Egészséges finomság vitte el a pálmát az Egyesült Arab Emirátusokban
Az előző tudósítás a mi hazánkból, Magyarországról származik, a következő pedig a datolya őshazájából, az Arab-félszigetről, közelebbről az Egyesült Arab Emírátusokból. Hogy ott szeretik a datolyát, törődnek vele és építik a jövőjét, az teljesen természetes. Mi is ezt tesszük a saját dédelgetett kincseinkkel, a hungarikumokkal, és magától értetődik, hogy szeretnénk ezeket a világban minél szélesebb körben megismertetni, ami akkor igazán sikeres, ha a világ ezt némi profittal is honorálja.Amilyen jó szívvel kínáljuk azt, amivel minket ajándékozott meg a természet, ugyanolyan jó szívvel kell fogadnunk azt is, ami máshonnan érkezik. NEM - sikoltanak fel a környezettudatos olvasók, együnk helyi dolgokat, hiszen a messziről érkezett mindenféle egzotikus dolgok súlyos terhet jelentenek a környezetnek (gondoljunk a szállítás által okozott károsanyag-kibocsájtásra) és ráadásul még fiziológiai értelemben sem bírnak olyan jó hatással az ember testére és lelkére, mint a helyi termények. TELJESEN igazuk van, és tökéletesen osztom ezt a véleményt, sőt magam is ezt képviselem. Ha azonban szélsőségesen képviselném, akkor megvetéssel kellene tekintenem az amerikai receptekben felbukkanó "Hungarian paprika" nevű fűszerre, a világ legjobb éttermeinek borlapján itt-ott felbukkanó magyar fajtákra, a magyar almára, ami talán nehezebben jut ki innen, mint ahogyan a külföldi alma bejut, de azért mégiscsak kijut. És egyáltalán nem örülök az argentin ringlónak és a spanyol paradicsomnak, és semminek, ami nálunk is megterem. Ezeket akkor kell enni, amikor itt érnek, és akkor annyit, amennyi belénk fér. Ha nincs decemberben csílei cseresznye, hát üsse kő, majd eszünk téli körtét, meg almát, diónk is van, és egy üveg lekvárért is felnyúlhatunk a szekrény tetejére. Na, és persze nem vetjük meg a banánt sem, meg a narancsot sem. Nem beszélve a citromról, amelyet még akkor is árultak a boltban, amikor buzgón folyt a magyar narancs nemesítése, hiszen ha nem így lett volna, nehéz lett volna belőle egy szemet gyorsan beszerezni Bástya Elvtárs részére kóstolónak, mikor egy vásott kölyök megette az egész magyar narancstermést.
Azt hiszem, kevesen mondanánk le akár a narancs, akár a banán élvezetéről. De ne is furdaljon minket emiatt a lekiismeret, hiszen ezek itt nem teremnek meg, a földkerekségen viszont szinte egész évben érnek valahol, és így télen is jut az asztalunkra élvezetes és tápláló gyümölcs. Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy ezek világgyümölcsök, hiszen aligha van olyan sarka a földkerekségnek (Észak-Koreában nem vagyok biztos) ahol ne lehetne bármikor hozzájuk jutni.
Lényegében a datolyának még sokkal több joga van, hogy aspiráljon a világgyümölcs-státuszra. Sőt, talán már az is, csak éppen a fogyasztása nem olyan jelentős, mint két másik egzotikus társáé. Pedig jól kiegészítik egymást, amiből kevés van a lédús, friss narancsban, abból sok van a datolyában és fordítva. A banánnal már több az azonos vonás, de azért helye van mellette a datolyának, amelynek a koncentrált tartalma tényleg olyan, mint egy természetes kapszuláé.
A datolya nagyon sokáig eláll, kis helyen elfér, könnyen vihetjük magunkkal utazásra, munkahelyre és küldhetjük a gyerekkel az iskolába. Mindig van mihez nyúlni, ha gyors és egészséges energia-bevitelre van szükség. Emlékezzünk az előző, "A Cupido-omlett" ímű bejegyzésre, amelyben Ivan Day élelmiszer-történész kifejti, hogy milyen nagyszerű helyettesítője volt a datolya Európa elmúlt évszázadaiban a cukornak. Vajon mennyivel lenne kevesebb a betegek száma és mennyivel lenne több az életek hossza, ha ismét azzá válna? Ez szónoki kérdés, nem kell rá válaszolni, elegendő csak elmélkedni. Közben rágcsáljunk el néhány szem datolyát, a világ egyik közös gyümölcsét - és örömmel fogjuk tapasztalni, hogy kedvünk felderül, agyunk működése pedig felgyorsul.
Most pedig nézzük a The National című, Abu Dhabiban kiadott újság cikkét:
ABU DHABI. Datolyapálmából készült bútor és gyerekeknek szánt egészséges édesség szerepel ebben az évben a Khalifa International Date Palm díjazottjai között
Nyolc országból kilenc nyertest neveztek meg a mai napon. “Nagyon különbözőek a nyertes országok” mondta Dr. Abdelouahhab Zaid, a díjat kiosztó szervezet főtitkára. “Mindenki a datolyapálmával dolgozik, amely egyre nagyobb fontossággal bír. Láthatjuk a változatos technológiai megközelítést is, de többnyire a biotechnológia dominál, igyekeznek új lehetőségeket felfedezni a datolyapálma felhasználásában.”
Az egyik ilyen eredmény egy elemes bútor, amely a pálmafa melléktermékből készül. Kifejlesztője az
egyiptomi Dr. Hamid Ibrahim Al Musli, aki munkájáért második díjat kapott. “Rengeteg modern bútor készíthető a levelek és a kéreg felhasználásával” - állítja Dr. Zaid. “De a díjazott munkában az a szép, hogy nem nagyüzemekben képzeli el a gyártást, hanem vidéki kistermelőktől gyűjti be az alapanyagot, és azt helyben dolgozza fel és értékesíti. Nagyon okos gondolat.”
Dr. Mohammed Al Farisi az Abu Dhabi Food Control Authority (élelmiszer-ellenőrző hatóság) munkatársa első díjat kapott a datolyakrém változatos ízesítése érdekében végzett kutatásaiért. “A datolyát, mint gyümölcsöt a nagyközönség általában szívesen fogyasztja, de mi azt szeretnénk elérni, hogy az iskolás
gyerekek, a felnövekvő generáció is inkább ezért az édességért nyúljon, ne a csokoládéért.” - mondja Dr. Zaid. - “Azonban mindig ugyanaz az íz unalmas lenne, ezért megpróbáljuk változatossá tenni a terméket. Az egyik ilyen lehetőség a datolyakrém, amely jól használható cukrászsüteményekhez és némi feldolgozás után más termékekhez is. Ezeknek el kellene jutniuk az Abu Dhabi-i iskolákba” - fejtegeti tovább Dr. Zaid.
A Szaud-arábiai Dr. Abdullah Mohammed Al Hamdan projektje első díjat nyert. A lényege, hogy szabályozott légtér segítségével hosszabbítja meg a datolya eltarthatóságát. “Nagyon nagy a termés a Barhi fajtájú datolyából, de a jó marketing érdekében nagyon kevés az erőfeszítés.” - mondja Dr. Zaid. “A termelők nagyon alacsony árat kapnak érte, időnként 1 Dirhamnél is kevesebbet. “
Az új módszer lehetővé teszi, hogy a féléretten leszedett gyümölcsöt, melyet eddig hét napig lehetett eltartani és az éretten szedett friss datolyát, mely eddig 3 hónapig állt el, egyaránt 6 hónapig lehessen raktározni. Ez több bevételt jelent a termelőknek.
“A friss gyümölcsök raktározása nagy probléma volt” - nyilatkozik Dr. Hassan Shabana, datolyapálma-szakértő, a Dubai székhelyű Date Palm Global Network munkatársa. “A marketing szintén nagy kihívást jelent. A datolya ára más gyümölcsökéhez képest elég alacsony, noha több projekt is irányul a javítására.”
Egy másik kutatás a betegségek korai felismerésével foglalkozik. Dr. Moulay Sedra a marokkói Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézettől második díjat kapott munkájáért. Projektjében a jelzőmolekulák keresése szerepel a genetikai változatosság elemzéséhez, a fajták genotipizálása, a növény nemének korai meghatározása és a Bayoud-kór gyors felismerése mellett. Ez utóbbi egy gomba által terjesztett fertőzés, amely a múlt században 12 millió pálmát tett tönkre Marokkóban és 3 milliót Algériában. A betegség megkínzott olyan nemes fajtákat is, amelyek különösen jó minőséget és nagy mennyiséget teremnek, miközben az elsivatagosodás folyamatát is gyorsította. A nehézség abban állt - magyarázza Dr. Zaid - hogy a szimptómákat csak akkor lehetett felismerni, amikor a gomba már végleg tönkretette a fát, amelynek a levele ekkor kifehéredett, ezáltal képtelenné vált a napenergia felvételére.
Összesen 24 országból 142 induló pályázott az 5 kategóriában kiosztott díjakra. Az első díjak mellé
300 000 dirham jár, míg a tobbi díjazott 200 000 dirhamot kap az Emirates Palace hotelben március 3-án megtartandó ceremónián.
